Egérben alakulhatott ki az omikron variáns?

A SARS-CoV-2 omikron változatát először 2021. november 24-én jelentették Dél-Afrikából. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két napon belül aggodalomra okot adó variánsnak minősítette a fertőzések számának növekedése alapján. Az omikron tüskefehérjében számos mutáció következett be. A tüskefehérjéről jól ismert, hogy közvetíti a vírus bejutását a gazdasejtbe. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói új elmélettel álltak elő az omikron variáns eredetét illetően. 

Elméletek az omikron variáns eredetéről

Az omikron variáns eredete gyorsan heves vitákat váltott ki a tudományos és közegészségügyi közösségekben. Három elterjedt hipotézis van az omikron lehetséges eredetére vonatkozóan.

1. Az első hipotézis szerint az omikron egy olyan populációban terjedt el legelőször, ahol nem volt megfelelő a vírus felügyelete és a szekvenálás.
2. A második elmélet szerint az omikron egy krónikusan fertőzött COVID-19-betegben alakulhatott ki. Például olyan immunhiányos egyénben, aki megfelelő környezetet biztosított, amely elősegítette a vírus hosszú távú adaptációját a gazdaszervezethez.
3. A harmadik lehetőség az, hogy az omikron a tüskefehérjében bekövetkezett mutációkat nem emberi gazdaszervezetben szerezte, hanem valamilyen emlősben, ahonnan az omikron emberekbe jutott.

Jelenleg a második forgatókönyv képviseli a legnépszerűbb hipotézist az omikron eredetével kapcsolatban.

Milyen elmélettel álltak elő a kínai kutatók?

Elméletük szerint az omikron variáns egerekben alakulhatott ki. Úgy vélik, hogy a SARS-CoV-2 vírus valószínűleg 2020 közepén került emberből egérbe és onnan 2021 végén került vissza újra emberbe.

Miközben az egerekben fejlődött, az omikron variáns alkalmazkodott az új, egér gazdaszervezethez azáltal, hogy mutációkat szerzett. Egyrészt a tüskefehérjében, ezáltal növelve fertőzőképességét az egérsejtekre. Emellett az immunrendszert kikerülő mutációk is felhalmozódtak az omikronban, ami szintén hozzájárulhat az emberek esetében tapasztalt gyors terjedéséhez.

A kutatók kiemelték, hogy eredményeik összességében azt sugallják, hogy az omikron elődje emberekből egerekbe jutott. Ott gyorsan mutációkat halmozott fel, amelyek elősegítették a gazdaszervezet megfertőzését. Majd ezután a vírus visszajutott az emberekbe. Mindez szerintük az omikron-járvány fajok közti evolúciós pályáját jelzi.

Milyen következtetéseket vontak le mindebből a szerzők?

Az emberek gyakran kerülnek kapcsolatba különböző állatfajokkal; ideértve a haszonállatokat, háziállatokat vagy olyan vadon élő állatokat, amelyek élelem és menedék után kutatnak az otthonainkban. Tekintettel arra, hogy a SARS-CoV-2 képes átugrani egyik fajból a másikba, valószínűnek tűnik, hogy globálisan további állati eredetű változatokkal nézhetünk szembe, amíg a járványt nem sikerül megfelelő ellenőrzés és kontroll alá vonni.

Érdemes elolvasniHogyan kapta nevét az új COVID-19 variáns, az omikron?